Ha az Ön gyermeke, unokája nagycsoportos óvodás, akkor elkezdődött a visszaszámlálás, ami a még óvodában töltendő napokat illeti. Gondolom eszébe jutott már néha, vajon hogy veszi majd az a gyönyörű gyermek az iskolai akadálypálya állomásait?
Könnyedén? Önállóan? Segítséggel, nehezen? Örömmel, játszva? Vagy egy végtelen utat lát, ami tele van akadályokkal?
Joggal szeretné tudni, hogy gyermeke, ez a "zseniális emberpalánta" tényleg most kezdje el az iskolát, vagy csak egy év múlva.
Ebben a születési dátum is segít, de ez csak az irányadó.
A tankötelezettségről szóló jogszabály kimondja, hogy a gyermek akkor válik tankötelessé, amikor eléri az iskolába lépéshez szükséges fejlettséget, legkorábban abban a naptári évben, amikor hatodik életévét betölti, legkésőbb, amikor a nyolcadikat.
|
Azt, hogy a gyermek elérte-e az iskolába lépéshez szükséges fejlettséget azt persze másként ítéli meg
- a Nagymama: "- Hisz ekkora gyermeknek már rég iskolában a helye! Nehogy eszetekbe jusson visszatartani!"
- az Óvó Néni: "- Még nagyon játékos!"
- az Apa: "- Az én fiam nem buta, hogy még egy évet a dedóban legyen!"
- az Anya: "- Nem tudom, mi legyen, de azt szeretném, hogy gyermekem a számára legjobb helyre kerüljön szeptemberben!"
- a Szakember: "- A gyermek értelmi képességei jók, azonban szociálisan még éretlen!"
- és a Gyermek: "- Még nem akarok iskolába menni, mert én még játszani akarok!"
vagy azt mondja: "- Ősszel megyek iskolába, mert nekem az óvoda már nagyon könnyű!"
vagy ezt: "- Az anyukám azt mondta, hogy nekem még nem való az iskola!"
Mindenkit lázba hoz egy kicsit ez az időszak!
|
Nem csak a születésnap számít!
 Az iskolaérettséget a gyermek testi, értelmi-mentális és szociális fejlettsége együttesen határozza meg. A jó döntés még akkor sem egyszerű, ha ismerjük a különböző fejlettségi mutatókat.
Az iskolai beíratás áprilisban, az iskola kezdése pedig szeptemberben. Közte majdnem fél év telik el, pedig ebben az időszakban egy hónap is sokat jelent a gyermek fejlődésében.
Ha szükséges, a helyi Nevelési Tanácsadóban elvégzik gyermeke iskolaérettségi vizsgálatát. A pontos részleteket szívesen elmondja Önnek az óvónő.
A következőkben csak arra vállalkozom, hogy az egyes fejlettségi területeket és az azokat meghatározó főbb jellemzőket röviden felsoroljam.
A testi fejlettség
Az anatómiai, fiziológiai szempontból egyenletesen, harmonikusan, normális ütemben fejlődő 6-7éves gyermeknél a testi fejlődés eredménye az alakváltozás.
A kisgyermek testalkatát az iskolás testforma váltja fel, a harmonikusabb testarányokkal. A testsúly eléri a 18-20 kg-ot, a magasság pedig a 110-112cm-t.
A legszembetűnőbb külső változás a fogváltás, ez a csontosodás megindulását jelzi, és az ülő- és állóképesség javulását eredményezi.
A zsírpárnák helyét az izomzat foglalja el és azok tömege a testsúly mintegy 20-30%-át teszi ki.
Megnő az agy súlya, eléri a felnőttkori súly 90%-át. A nagyagy fejlődése következtében javul a mozgáskoordináció és a gyermek egyre inkább képessé válik érzelmeinek és akaratának irányítására.
Míg óvodás korban a gyermek környezetéből a számára érzelmileg fontosat veszi észre, addig 6-7 éves korára a lényegeset is képes meglátni!
Fokozatosan kialakul a térbeni tájékozódó képessége, ami azt jelenti, hogy a gyermekben kialakul a belső térkép. A fejében leképezi, szinte vizuálisan megjeleníti a környezetét és el tud igazodni benne. A térben is ezért tud eligazodni és ez az alapja az iránytartásnak és a síkbeli tájékozódásnak. Megérti és használja a helyhatározó szavakat.
Az ÉRTELMI-MENTÁLIS fejlettség mutatói
Az óvodáskor végére a gyermekek megismerő tevékenységének legjellemzőbb sajátossága a szándékos, akaratlagos pszichikus folyamatok megjelenése lesz!
A gyermek érzékletei mindinkább differenciálódnak, egyre kisebb különbségeket képes észrevenni:
- vizuális észlelés (képek összehasonlítása)
- a hallott információ megkülönböztetése (zsír-sír)
- a rész és egész viszonyát kezdi megérteni
- az alak és a háttér megkülönböztetése
- több tulajdonság mentén osztályozza, csoportosítja a tárgyakat, és a tulajdonságokat meg is tudja nevezni
Ezek mutatják a gyermeki gondolkodás fejlettségi szintjét.
 A gondolkodás fejlődése szorosan együtt halad a beszéd fejlődésével. Fontos, hogy az első osztályos gyermek megfelelő hangképzéssel, értelmesen, árnyaltan tudja kifejezni a gondolatát. A beszédértése legyen ép, és legyen képes a hallott beszéd megfelelő tempójú feldolgozására.
A beszédhiba, a hiányos fogalmi rendszer problémákat okozhat az olvasástanulásban. és akadályozhatja a jó eredmények elérését. (Ha a gyermeknek beszédhibája van az nem zárja ki az iskolakezdést, de fontos a logopédiai terápia folytatása az első osztályban is!)
 Ebben a korban a gyermek igen nagy mennyiségű ismeretet képes megjegyezni. Az önkéntelen emlékezettől 5-6 éves korára eljut a szándékos emlékezeti tevékenységig. Megjelenik a szándékos tanulás.
A 6-7 éves gyermek fejlettségének fontos mutatója figyelme minősége. A szándékos, tartós figyelem a tanulás alapfeltétele. A gyermeknek erre az időre képesnek kell lennie 10-15 perces koncentrációra. A figyelmi problémákkal küzdő kisgyereknél gyakran magatartási és beilleszkedési problémák is megjelennek.
A szociális érettség
Az iskolában a gyerekeknek már képeseknek kell lenniük önállóan tisztálkodni, öltözködni, és étkezni, legalább alapszinten. Az iskolai munkában szükséges a kitartás, ezért már az óvodában és a családban is folyamatosan kap olyan feladatokat, amiknek teljesítését számon kérik tőle.
A gyermeknek egyre több szabályhoz kell alkalmazkodni, késleltetni tudja szükségletei kielégítését.
Mennyi-mennyi elvárás!
Gyermeke igyekszik megfelelni a Ön, az óvónő, a nagymama, és még sokak elvárásainak, de ha azok nincsenek összhangban az Ő pillanatnyi képességeivel, akkor komoly feszültséget váltunk ki. Ennek pedig később beláthatatlan következményei is lehetnek. Ezért is fontos, hogy gyermeke a neki legmegfelelőbb időpontban kerüljön az iskolapadba.
Hisz a jó kezdet fél siker! | 
AJÁNLOM AZ OLDALT
