A gyermekrajzok vil�ga 1. r�sz - Irka-firka

A "firk�l�s" sz�t mi feln�ttek gyakran len�z�en haszn�ljuk, �rtelmetlen tev�kenys�gnek tekintj�k. De vajon t�nyleg az-e a gyermek sz�m�ra? A gyerekek kb. 1 �ves korukt�l 4 �ves korukig gyakran rajzolnak a feln�ttek sz�m�ra �rtelmetlennek t�n� alkot�sokat - firk�lnak. A firk�l�s fontos tev�kenys�g a gyerekek sz�m�ra - az �sszes olyan k�z- �s karmozg�sra sz�ks�g van hozz�, amely k�s�bb az �r�shoz is kell. Hogyan fejl�dik a gyerekek m�v�szi l�t�sm�dja? Mit tehet a sz�l�, hogy seg�tse ezt a fejl�d�st? Ezekkel �s hasonl� t�m�kkal foglalkozunk ebben a sorozatunkban. A gyerekek c�ltudatosan firk�lnak �s ennek sor�n is egy adott fejl�d�si folyamat ment�n haladnak. Ha a sz�l� vagy m�s nevel� azt pr�b�lja tan�tani egy 4 �v alatti gyermeknek, hogyan kell egy t�rgyat vagy arcot rajzolni, beavatkozik ebbe a term�szetes fejl�d�si folyamatba! A gyerekek k�pesek magukt�l felfedezni az �sszes olyan "firka-alakzatot" (alapfirk�t), amelyekre k�s�bb sz�ks�g�k lesz az �r�s sor�n, an�lk�l, hogy b�rki megmutatn� nekik, �s magukt�l r�j�nnek arra is, hogyan kell val�s�gh�en �br�zolni a t�rgyakat, a vil�got. A tan�t�s itt is t�bbet �rthat, mint haszn�l. Az els� zs�rkr�ta - egy �ves kor k�r�l m�r adhatunk a kicsi kez�be - gyakran m�g a sz�jban k�t ki, adjunk teh�t olyat a gyermeknek, amely nem tartalmaz m�rgez� anyagot, �s engedj�k, hadd fedezze fel minden �rz�kszerv�vel. R�vid ideig mutassuk meg, mire val� val�j�ban, azt�n hagyjuk, hogy maga "alkosson". �                                 A 10-14 h�napos gyerekek m�g gyakran �gy rajzolnak, hogy m�shov� figyelnek, mik�zben mozgatj�k a rajzeszk�zt a pap�ron. R�vid ideig figyelnek csak a rajzol�sra, �s ink�bb "v�llb�l" rajzolnak. A mozg�s, maga az �lm�ny fontos a sz�mukra, nem a k�p. �                                 14-18 h�naposan a gyermek t�nylegesen felfedezi a k�z mozg�sa �s a pap�ron hagyott vonalak k�z�tti �sszef�gg�st, azonban a feln�tt sz�m�ra m�g mindig ir�ny�tatlannak t�nik a rajzol�s. Nagyon fontos a tov�bbi fejl�d�s szempontj�b�l a sz�l� hozz��ll�sa, err�l m�g sz�lunk! �                                 M�sf�l-k�t �ves korban m�g mindig a v�llmozg�s domin�l rajzol�s k�zben, a firk�k v�zszintes �s f�gg�leges vonalakb�l �llnak, melyek azt�n k�s�bb fokozatosan g�rb�kk� alakulnak. �                                 2-3 �vesen a gyerekek mind a 20 alap "firka-alakzatot" (alapfirk�t) alkalmazz�k. (Ezeket A gyerekek m�v�szet�nek pszichol�gi�ja c. munk�j�ban Rhoda Kellogg �s Scott O'Dell k�l�n�tette el t�bb ezer gyermekrajz vizsg�lata alapj�n.) Ha k�zelebbr�l megn�zz�k ezeket, felfedezhetj�k, hogy az �sszes �rott szimb�lum (nem csak a latin ABC-kben, de a vil�g �sszes �r�s�ban, legyen az ak�r jap�n, k�nai, arab) levezethet� ebb�l a 20 alakzatb�l.   �                                 3-3 �s f�l �vesen a c�ltudatos firk�l�s egyre komplexebb� v�lik, ahogy a gyermek testileg-szellemileg is fejl�dik. Miut�n befejezett egy-egy rajzot, t�rt�netet mes�lhet r�la, amely egyik alkalommal teljesen m�s lehet, mint a k�vetkez�n�l. �                                 Kb. 3 �s f�l �vesen a gyermek �sszek�ti a vonal k�t v�g�t, hogy alakzatokat rajzoljon. Ezek a k�vetkez� sorrendben �s �letkorban jelentkeznek (hadd jegyezz�k meg, hogy ez a teljes folyamat csak akkor alakul �gy, ha egy�ltal�n nem t�rt�nik k�zben feln�tt beavatkoz�s, tan�t�s): k�r - 2,5-3,5 �vesen; n�gyzet - 4,5-5,5 �vesen; h�romsz�g - 5,5-6,5 �vesen; rombusz - 6,5-7,5 �vesen. �                                 N�gy �ves kor k�r�l fordul�pont k�vetkezik be a gyerekek m�v�szi fejl�d�s�ben: keresztezett vonalakb�l �s k�rb�l �n. mandal�kat rajzolnak. Rajzaikban egyre ink�bb felfedezhet� egyfajta szimmetria �s rend. (N�ha neh�z ezeket a mandal�kat a sok egy�b vonal k�z�tt beazonos�tani.) A mandala-k�s�rletek ut�n a gyerekek megk�s�rlik elk�sz�teni els� ember-rajzaikat, melyek a mandal�hoz hasonl� alakzatokon alapulnak. (A kezek �s a l�bak a fejb�l indulnak ki - fej-l�b rajzok.) �                                 N�gy-h�t �ves kor k�z�tt kezd�dik a realisztikus �br�zol�s id�szaka, a t�rgyak �s alakok azonban �ssze-vissza helyezkednek el a pap�ron, �s a sz�nv�laszt�s m�g ink�bb �rzelmi alapokon nyugszik, mintsem a val�s�got t�kr�zi. �                                 Kb. h�t �ves korukra a gyerekek kidolgoznak egy formul�t, melyet ism�telten alkalmaznak rajzaikban az emberek �s m�s alakok �br�zol�s�ra. Minden alak egy k�z�s alapvonalon helyezkedik el. �                                 9-12 �ves korban m�r a r�szletek �rdeklik a gyermeket. Ebben a korban veszi kezdet�t a m�v�szi �ntudat. Egyre nagyobb a kort�rsak befoly�sa, a gyerekek szeretnek ekkor csoportban alkotni, vagy rajzaikban azt �br�zolni, hogyan dolgoznak egy�tt csoportban az emberek. �                                 12 �ves kor f�l�tt m�g tudatosabb� v�lik a r�szletek �br�zol�sa, megjelenik a m�lys�g, a helyes ar�nyok, sz�nek alkalmaz�sa. A legt�bb ember sz�m�ra nemcsak a m�v�szi fejl�d�s, de a m�v�szet ir�nti �rdekl�d�s is ekkor fejez�dik be. �ltal�ban nem lehets�ges k�l�nbs�get tenni egy 14 �ves �s egy feln�tt alkot�sa k�z�tt. Fontos lenne teh�t hagyni gyermekeinket szabadon rajzolni, otthon �s k�s�bb az �vod�ban is, engedni, hogy a firk�l�sban megjelenhessen a gyermek szem�lyis�ge, nem korl�tozni az alkot�sban. A k�vetkez� r�szben err�l sz�lunk majd: hogyan seg�thetj�k a szabad alkot�st, �s gyermek�nk kreat�v alkot�k�szs�g�nek fejl�d�s�t.