A "firkálás" szót mi felnőttek gyakran lenézően használjuk, értelmetlen tevékenységnek tekintjük. De vajon tényleg az-e a gyermek számára?
A gyerekek kb. 1 éves koruktól 4 éves korukig gyakran rajzolnak a felnőttek számára értelmetlennek tűnő alkotásokat - firkálnak. A firkálás fontos tevékenység a gyerekek számára - az összes olyan kéz- és karmozgásra szükség van hozzá, amely később az íráshoz is kell. Hogyan fejlődik a gyerekek művészi látásmódja? Mit tehet a szülő, hogy segítse ezt a fejlődést? Ezekkel és hasonló témákkal foglalkozunk ebben a sorozatunkban.
A gyerekek céltudatosan firkálnak és ennek során is egy adott fejlődési folyamat mentén haladnak. Ha a szülő vagy más nevelő azt próbálja tanítani egy 4 év alatti gyermeknek, hogyan kell egy tárgyat vagy arcot rajzolni, beavatkozik ebbe a természetes fejlődési folyamatba! A gyerekek képesek maguktól felfedezni az összes olyan "firka-alakzatot" (alapfirkát), amelyekre később szükségük lesz az írás során, anélkül, hogy bárki megmutatná nekik, és maguktól rájönnek arra is, hogyan kell valósághűen ábrázolni a tárgyakat, a világot. A tanítás itt is többet árthat, mint használ.
Az első zsírkréta - egy éves kor körül már adhatunk a kicsi kezébe - gyakran még a szájban köt ki, adjunk tehát olyat a gyermeknek, amely nem tartalmaz mérgező anyagot, és engedjük, hadd fedezze fel minden érzékszervével. Rövid ideig mutassuk meg, mire való valójában, aztán hagyjuk, hogy maga "alkosson".
ˇ A 10-14 hónapos gyerekek még gyakran úgy rajzolnak, hogy máshová figyelnek, miközben mozgatják a rajzeszközt a papíron. Rövid ideig figyelnek csak a rajzolásra, és inkább "vállból" rajzolnak. A mozgás, maga az élmény fontos a számukra, nem a kép.
ˇ 14-18 hónaposan a gyermek ténylegesen felfedezi a kéz mozgása és a papíron hagyott vonalak közötti összefüggést, azonban a felnőtt számára még mindig irányítatlannak tűnik a rajzolás. Nagyon fontos a további fejlődés szempontjából a szülő hozzáállása, erről még szólunk!
ˇ Másfél-két éves korban még mindig a vállmozgás dominál rajzolás közben, a firkák vízszintes és függőleges vonalakból állnak, melyek aztán később fokozatosan görbékké alakulnak.
ˇ 2-3 évesen a gyerekek mind a 20 alap "firka-alakzatot" (alapfirkát) alkalmazzák. (Ezeket A gyerekek művészetének pszichológiája c. munkájában Rhoda Kellogg és Scott O'Dell különítette el több ezer gyermekrajz vizsgálata alapján.) Ha közelebbről megnézzük ezeket, felfedezhetjük, hogy az összes írott szimbólum (nem csak a latin ABC-kben, de a világ összes írásában, legyen az akár japán, kínai, arab) levezethető ebből a 20 alakzatból.
ˇ 3-3 és fél évesen a céltudatos firkálás egyre komplexebbé válik, ahogy a gyermek testileg-szellemileg is fejlődik. Miután befejezett egy-egy rajzot, történetet mesélhet róla, amely egyik alkalommal teljesen más lehet, mint a következőnél.
ˇ Kb. 3 és fél évesen a gyermek összeköti a vonal két végét, hogy alakzatokat rajzoljon. Ezek a következő sorrendben és életkorban jelentkeznek (hadd jegyezzük meg, hogy ez a teljes folyamat csak akkor alakul így, ha egyáltalán nem történik közben felnőtt beavatkozás, tanítás): kör - 2,5-3,5 évesen; négyzet - 4,5-5,5 évesen; háromszög - 5,5-6,5 évesen; rombusz - 6,5-7,5 évesen.
ˇ Négy éves kor körül fordulópont következik be a gyerekek művészi fejlődésében: keresztezett vonalakból és körből ún. mandalákat rajzolnak. Rajzaikban egyre inkább felfedezhető egyfajta szimmetria és rend. (Néha nehéz ezeket a mandalákat a sok egyéb vonal között beazonosítani.) A mandala-kísérletek után a gyerekek megkísérlik elkészíteni első ember-rajzaikat, melyek a mandalához hasonló alakzatokon alapulnak. (A kezek és a lábak a fejből indulnak ki - fej-láb rajzok.)
ˇ Négy-hét éves kor között kezdődik a realisztikus ábrázolás időszaka, a tárgyak és alakok azonban össze-vissza helyezkednek el a papíron, és a színválasztás még inkább érzelmi alapokon nyugszik, mintsem a valóságot tükrözi.
ˇ Kb. hét éves korukra a gyerekek kidolgoznak egy formulát, melyet ismételten alkalmaznak rajzaikban az emberek és más alakok ábrázolására. Minden alak egy közös alapvonalon helyezkedik el.
ˇ 9-12 éves korban már a részletek érdeklik a gyermeket. Ebben a korban veszi kezdetét a művészi öntudat. Egyre nagyobb a kortársak befolyása, a gyerekek szeretnek ekkor csoportban alkotni, vagy rajzaikban azt ábrázolni, hogyan dolgoznak együtt csoportban az emberek.
ˇ 12 éves kor fölött még tudatosabbá válik a részletek ábrázolása, megjelenik a mélység, a helyes arányok, színek alkalmazása. A legtöbb ember számára nemcsak a művészi fejlődés, de a művészet iránti érdeklődés is ekkor fejeződik be. Általában nem lehetséges különbséget tenni egy 14 éves és egy felnőtt alkotása között.
Fontos lenne tehát hagyni gyermekeinket szabadon rajzolni, otthon és később az óvodában is, engedni, hogy a firkálásban megjelenhessen a gyermek személyisége, nem korlátozni az alkotásban. A következő részben erről szólunk majd: hogyan segíthetjük a szabad alkotást, és gyermekünk kreatív alkotókészségének fejlődését.
|