Mi�rt fontos a mese?

T�bb okb�l is: az els�dleges szempont az, hogy ha mes�l�nk gyermek�nknek, egy�tt vagyunk vele! Ebb�l is �rzi, hogy fontos nek�nk. M�sodsorban, a mese hallgat�sa olyan lelki folyamatokat ind�t be, melyekre sz�ks�g van az eg�szs�ges fejl�d�shez. 2-3 �ves korban a gyerekek m�g nem tudnak �les k�l�nbs�get tenni a val�s�g �s a v�gyak, a fant�zia k�z�tt. A mes�k a gyerekek gondolkod�s�t jelen�tik meg, �s �rthet�v� teszik sz�mukra a vil�g m�k�d�s�t. A j� mese tartalmazza azokat a konfliktusokat, mellyekkel a gyermeknek meg kell k�zdenie. (A j� mes�k, pl. n�pmes�k, szimbolikus form�ban az �let nagy k�rd�seivel foglalkoznak, s�lyos probl�m�kat j�rnak k�rbe.) A gyermek, azonosulva a mesefigur�kkal, saj�t probl�m�it �li meg a mes�vel, �s - a legfontosabb - a meseh�s diadal�val ezeknek a probl�m�knak, �s szorong�sainak old�s�ra is tal�l. Felmer�lhet benn�nk a k�tely, hogy a mes�k er�szakos cselekedetei (pl. Grimm mes�k) vajon ilyen j� hat�ssal lehetnek-e gyermek�nkre. Nem ugyanezt l�tja a t�v�ben? A legfontosabb k�l�nbs�g az, hogy a mes�t a sz�l� mondja a gyermeknek, az �gy sz�l�n �lve. A nap folyam�n felgy�lt agresszi�, f�lelmek, indulatok a meseh�s kalandjaihoz kapcsol�dnak, �s fel is old�dnak a mese pozit�v kimenetele v�gett, no meg a sz�l� biztons�got �raszt� k�zel�ben. A sz�l� a mesemond�ssal jelzi gyermek�nek, hogy ismeri a probl�m�it, �s seg�t a mes�k �ltal megoldani azokat. Fontos, hogy min�l t�bb mes�t ismerjen meg a gyermek, hogy r�tal�lhasson arra, amely legink�bb az � probl�m�j�hoz illik. Viszont ezt a mes�t hadd hallja annyiszor, amennyiszer csak akarja. Fontos az is, hogy a mese csonk�tatlanul jusson el a gyerekhez. Minden elem l�nyeges szereppel b�r a szorong�sok old�s�ban, �gy ne v�ltoztassunk a "brut�lis" r�szeken. A mese azt tan�tja, hogy kell� er�fesz�t�ssel le tudjuk gy�zni a gonoszt, fontos teh�t, hogy meghagyjuk a gonoszt teljes val�j�ban. A mese akkor l�phet legink�bb kapcsolatba a gyermek lelk�vel, ha a gyermek �ltal megjelen�tett k�pekben rajzol�dik ki. Nem �r�nk el teh�t ugyanolyan hat�st, ha a t�v�ben n�zz�k ugyanazt a mes�t. A bels� k�pek a kulcsai a szorong�sok, probl�m�k old�s�nak. A gonosz r�szeket a gyermek �pp csak annyira jelen�ti meg mag�nak, amennyire m�g k�pes feldolgozni. Ezzel ellent�tben, a telev�zi� k�perny�j�n a gyermek sz�m�ra feldolgozhatatlan sebess�ggel k�vetkeznek egym�s ut�n a k�pek, �s nem megy v�gbe a bels� k�palkot�s. A gyermek m�g inger�ltebb lesz. M�r akkor mes�lhet�nk a gyermek�nknek, amikor m�g nem is besz�l. Elmondhatjuk este, hogyan telt a napja, k�s�bb mondhatunk neki �llatmes�ket, melyekben � is az �llatcsal�d tagja (Geoffrey Hayes Patrick mack�s k�nyei - sajnos egyel�re csak angolul), majd 3-4 �ves korban k�vetkezhetnek a n�pmes�k, t�nd�rmes�k. A mese fontoss�g�val kapcsolatban nem utols� szempont az sem, hogy �gy megszerettetj�k gyermek�nkkel a k�nyveket, az olvas�st. "A mese gyerekeink mindennapi lelki t�pl�l�ka. Azok a gyerekek, akik mindennap hallanak mes�t, az iskol�ba l�p�s idej�re egy-m�sf�l �vvel el�zhetik meg anyanyelvi fejletts�gben azokat, akiknek ez nem jutott oszt�lyr�sz�l. De rosszul mondom. Nem ez�rt kell mes�lni. Az�rt kell mes�lni, mert a kisgyerek lelki �s testi eg�szs�ge k�veteli ezt meg. [...] �s nem csak a kisgyerek�. Klinikai tapasztalatok szerint a kisgyerekkorban hallott mes�k olyan mint�kat adnak, melyek a kamaszkoron t�l is elk�s�rik a gyerekeket, �s seg�tenek a v�ls�gos �lethelyzetek meg- �s felold�s�ban." (Vekerdy, 148-49)   Forr�s: www.okosbaba.hu �                                 Vekerdy Tam�s: Kicsikr�l nagyoknak I. A kisgyerekkor. Park, 1996 �                                 Bruno Bettelheim: A mese b�v�lete �s a bontakoz� gyermeki l�lek. Gondolat, 1985 �                                 Ranschburg Jen�: A t�nd�rmes�k l�lektan�b�l. Es�, IV. �vf. 2. sz.